Általános tudnivalók az országgyűlési választásról


Választási rendszer

Magyarországon egyfordulós, vegyes választási rendszerben választjuk meg az országgyűlési képviselőket.

Egyéni választókerület: az ország területe 106 egyéni választókerületre oszlik. Minden választókerületből a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül képviselőként a parlamentbe.

Országos lista: listáról 93 mandátum kerül kiosztásra. Listát a pártok, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak. A mandátumok ez esetben a nemzetiségi- és pártlistákra leadott szavazatok, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok arányában kerülnek kiosztásra.

Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat. Amennyiben a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár szerepel a nemzetiségi névjegyzékben, akkor pártlista helyett saját nemzetiségének listájára szavazhat.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.

 

Ki szavazhat az országgyűlési választáson?

Az országgyűlési képviselők általános választásán választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, azonban a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok választójogukat csak regisztrációt követően gyakorolhatják.

Minden nagykorú magyar állampolgár, aki a lakcímnyilvántartásba bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik, automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékére. A bejelentett magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú állampolgárok, regisztráció után kerülnek a központi névjegyzékre.

Az országgyűlési választáson az szavazhat, aki

·         magyar állampolgár,

·         nagykorú, azaz

o   18. életévét betöltötte, vagy

o   18. életévének betöltése előtt házasságkötéssel nagykorúvá vált és

·         a bíróság nem zárta ki a választójogból.

 

Mikor kap a választópolgár értesítést a szavazóköri névjegyzékbe vételről?

Azt a választópolgárt, aki legkésőbb 2018. február 9. napján a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételről.

Ha valamely választópolgár 2018. február 9. napját követően kerül a település szavazóköri névjegyzékébe, akkor őt a Helyi Választási Iroda értesítő átadásával vagy megküldésével fogja tájékoztatni a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről.

 

Tudnivalók a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok számára

 

Milyen feltételekkel tudok szavazni a szavazás napján?

·         Szavazni a szavazás napján, 2018. április 8-án (vasárnap) 6 órától 19 óráig lehet.

·         A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.

·         A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok a névjegyzékbe automatikusan felkerülnek.

·         A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát

·         Fontos, hogy az egyes okmányok igénylése során kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) nem alkalmas a személyazonosság igazolására!

·         A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapokat és a borítékot, melyek átvételét aláírással igazolja.

·         Szavazni a választókerületi jelölt, illetve a nemzetiségi vagy pártlista melletti körbe írt, két egymás metsző vonallal (pl. X vagy +) lehet.

·         A szavazást követően a szavazólapok a borítékba helyezhetők. Ezt követően a szavazólapot a szavazóurnába kell helyezni.

Mi történik, ha a szavazás napján 19 óra után még mindig sorban állok? Nem tudok szavazni?

·         A törvény értelmében a 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak.

·         19 óra után már nem lehet beállni a sorba.

Fogyatékossággal élek, milyen segítséget kaphatok?

·         A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:

o   Braille-írással készült értesítő megküldése,

o   könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,

o   Braille-írással ellátott szavazósablon igénybe vétele a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,

o   akadálymentes szavazóhelyiség igénybe vétele.

·         A fenti segítség iránti kérelem a választópolgár magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodának (azaz a település jegyzőjének) nyújtható be személyesen vagy levélben (levélben a választás hivatalos honlapján, illetve ügyfélkapun keresztül is benyújtható)

·         Az akadálymentes szavazóhelyiség igénybevételére irányuló kérelmet legkésőbb 2018. április 6-án (pénteken) 16 óráig lehet benyújtani a helyi választási irodának.

·         A Braille-írásos sablon iránti kérelmet legkésőbb 2018. március 29-én 16 óráig lehet benyújtani a helyi választási irodának.

·         Ha Ön már kérelmezte a fent megjelölt segítségek valamelyikét (pl. a 2014-es választások alkalmával), az a mostani szavazásra is érvényes.

·         A fenti segítségen túlmenően a választópolgár a választás kitűzése után mozgóurnát kérhet.

·         A szavazólap kitöltésében segítheti az Ön által választott segítő, vagy ha ilyen személy nincs jelen, akkor a szavazatszámláló bizottság két tagja.

 

Ki igényelhet mozgóurnát, és hogyan?

·         Az a választópolgár, aki nem tud a szavazóhelyiségben megjelenni, mivel

o   egészségi állapota nem teszi ezt lehetővé vagy

o   fogva tartják (pl. előzetes letartóztatás, szabadságvesztés), és nem engedik ki szavazni,

mozgóurnát igényelhet. Más indokkal (pl. kényelmi szempontok miatt) nem lehet mozgóurnát kérni.

·         Mozgóurnával való szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság két tagja a szavazás napján felkeresi a választópolgárt az általa megadott címen (pl. kórházban).

·         Mozgóurnát legkésőbb 2018. április 6-án (pénteken) 16 óráig a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodától, a szavazás napján (április 8-án, vasárnap) 15.00 óráig pedig a szavazatszámláló bizottságtól lehet igényelni.

·         Ha a választópolgár a szavazás napján a lakóhelyétől eltérő településen – vagy ugyanazon a településen, de másik szavazókör területén – tartózkodik, erre a címre is igényelhet mozgóurnát. Ebben az esetben először át kell jelentkeznie a tartózkodási helye szerinti településre. Az átjelentkezést követően lehet mozgóurnát kérni.

·         Fontos, hogy aki mozgóurnát kért, a szavazóhelyiségben „hagyományos módon” nem szavazhat, kizárólag mozgóurnával!

 

Hogyan szavazhatok, ha a szavazás napján nem leszek otthon?

·         Ha a szavazás napján Magyarországon, azonban a lakóhelyétől eltérő településen – vagy ugyanazon a településen, de a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén – tartózkodik, átjelentkezéssel szavazhat.

·         Az átjelentkezés iránti kérelmet a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodának (a település jegyzőjének) legkésőbb 2018. április 6-án (pénteken) 16 óráig nyújthatja be személyesen vagy levélben (levélben a választás hivatalos honlapján, illetve ügyfélkapun keresztül is benyújtható a kérelem)

Személyes ügyintézés esetén a bejelentett, lakcímkártyán szereplő tartózkodási hely szerinti helyi választási irodában is benyújtható a kérelem.

·         A helyi választási iroda vezetője felveszi az érintett település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, és törli a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékéből. Így kizárólag abban a szavazókörben adhatja le szavazatát, ahova átjelentkezett.

Milyen tennivalójuk van azoknak a választópolgároknak, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, de külföldön szeretnének szavazni?

·         Az a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, aki a szavazás napján külföldön szeretne élni a választójogával, külképviseleten (nagykövetségen, főkonzulátuson) adhatja le szavazatát. A külképviseletek címéről, valamint a szavazás idejéről tájékozódhat a Nemzeti Választási Iroda honlapján.

·         A külképviseleten való szavazáshoz a választópolgárnak kérelmeznie kell a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét legkésőbb 2018. március 31-én 16 óráig a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben a választás hivatalos honlapján, illetve ügyfélkapun keresztül a lakóhelye szerinti helyi választási irodába.

·         A kérelem alapján a jegyző felveszi a választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti szavazók névjegyzékéből. Így a szavazás napján a választópolgár kizárólag a megjelölt külképviseleten adhatja le szavazatát.

 

Nemzetiségi névjegyzékbe vétel iránti kérelem benyújtásának szabályai

Magyarországi lakcímmel rendelkező, nemzetiséghez tartozó választópolgárként kérelmezheti azt is, hogy az országgyűlési képviselők választásán nemzetiségi választópolgárként szavazhasson, így pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhat.

A kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy melyik nemzetiséghez tartozik. Ha az országgyűlési választásokon is nemzetiségi választópolgárként kíván szavazni, a kérelemben ezt is meg kell jelölnie.

Csak egy nemzetiség tagjaként szerepelhet a központi névjegyzékben, a többes kötődés feltüntetésére nincs lehetőség.

Bármikor kérheti nemzetiségi hovatartozásának törlését, és az országgyűlési választásra vonatkozó nyilatkozatát is bármikor módosíthatja.

Azt követően, hogy kérelmére a nemzetiségi hovatartozást törlik a központi névjegyzékből, korlátozás nélkül kérheti másik (vagy ugyanazon) nemzetiség tagjaként való nyilvántartásba vételét.

A kérelem választásoktól függetlenül, folyamatosan benyújtható. Ha Ön már regisztrált nemzetiségi választópolgárként, az minden választásra érvényes.

 

 

Tudnivalók a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok számára

 

A Magyarország határain kívül élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok is élhetnek választójogukkal, az országgyűlési képviselők választásán pártlistákra szavazhatnak, és jelöltként is indulhatnak. Ahhoz azonban, hogy választójogukkal élni tudjanak, a Nemzeti Választási Iroda általi névjegyzékbe vétel, regisztráció szükséges.

A névjegyzékbe vételét abban az esetben kérheti, ha

  • magyar állampolgár és rendelkezik

o   magyar személyi azonosítóval  (a lakcímkártyáján találja) vagy

o   érvényes útlevéllel vagy

o   honosítási okirattal vagy

  • érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal
  • betöltötte

o   a 17. életévét vagy

o   a 16. életévét és házasságot kötött, és házasságkötésének hazai (magyarországi) anyakönyvezése megtörtént

  • a magyar bíróság nem zárta ki a választójogból
  • a magyar lakcímnyilvántartás szerint

o   külföldön van a lakóhelye,

o   nincs sem lakóhelye, sem bejelentett tartózkodási helye Magyarországon

o   nem szerepel a lakcímnyilvántartásban

Aki a 2014-es országgyűlési választások előtt – vagy azóta – már regisztrált, annak 10 évig nem kell újra kérnie a regisztrációt.

A választójog gyakorlásához az szükséges, hogy a kérelem a Nemzeti választási Iroda címére 2018. március 24-én 16.00 óráig napig megérkezzen. Az ennél később beérkezett kérelem esetén választójogát már csak a következő választáson gyakorolhatja a választópolgár.

A Nemzeti Választási Iroda a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, regisztrált magyar választópolgárnak arra a (magyarországi vagy külföldi) címre küldi meg a szavazási levélcsomagot, amelyet a választópolgár a regisztrációs kérelemben megjelölt.

 

 

A választópolgár a postai helyett a szavazási levélcsomag személyes átvételét is kérheti a regisztrációs kérelemben, ebben az esetben a szavazást megelőző két hétben munkanapokon, munkaidőben átveheti azt 

 

Hogyan juttathatja vissza a regisztrált választópolgár a szavazási levélcsomagot?

A szavazási levélcsomag


2018-02-08 13:51