Szigethy Ferenc (1893-1969) pap-költő életrajza


 

Szigethy Ferenc

pap-költő

(1893 - 1969)

Szigethy Ferenc 1893. augusztus 15.-én született a Heves vármegyei Hevesen, ahol édesapja igazgató-tanító volt.

Általános és elemi iskolában szülőhelyén Hevesen tanult, amely után a miskolci Református Főgimnáziumot végezte el. Teológiai tanulmányokat 1910-1915 között a Sárospataki Református Teológiai Akadémián folytatott. Tanulmányai elvégzése után különböző gyülekezetekben segédlelkészként tevékenykedett, majd 1918.-ban Balajtra hívják lelkésznek, ahol 1922-ig maradt. 1922 - 1943 közötti időszakban Sajószentpéter református gyülekezetének volt lelkipásztora. 1943 - 1950 közötti időszakban Abaújbakta - Abaújdevecser református gyülekezetének közös lelkipásztora. 1950-ben nyugdíjba vonult és Miskolc-Tapolcára költözött, ahol 1969. szeptember 5.-éig haláláig élt.

Házasságából két fiú gyermeke Sándor és Lóránt született. Idősebbik fia Sándor a II. Világháborúban halt meg. Kisebbik fia, Lóránt, aki korházi segédorvosként dolgozott a Miskolci Korházban, 1950. június 29.-én hosszas betegségben 26. évesen vesztette életét. Gyermekeinek halála nagyon megviselték a családot, amelyet feleségével azzal kívántak enyhíteni, hogy két gyermeket örökbe fogadtak..

Szigethy Ferenc munkássága

Mint költő Arany János lírájának követői közé tartozott. Több kéziratban fennmaradt műve Sárospatakon a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtárában található.

Verseskötetként megjelent 1916.-ban aTábori posta, amely az ifjúkori verseinek gyűjteménye;

1920-ban a Nehéz idők, amely témája a párizsi békekötés, a Tiszántúli felszabadulás és Erdély elvesztése; 1925-ban a Vidéki versek, amely a falusi élet idilljét és mindenapját mutatja be; 1926.-ban a Szavalókönyv,amely az 1926-ig meg nem jeletetett verseket tartalmazza; 1932-ban az Ezüstharangszó, amely a hittel és a vallással kapcsolatos versek tartalmaz, valamint 1939-ben A lélek szól hozzátok, amely az idővel, a sikerrel, a vággyal, az alkotással foglalkozik.

Legismertebb verse a II. világháborús fronton lévő fiának Sándornak íródott „Egy kilós csomag"címmel, amelyet a kor híres dívája Szeleczky Zita szavalt el a Magyar Rádióban. A versek mellett írt újságcikkeket, riportokat és esszéket is. A Reggel című lapban sorozatot indított Borsod megye régi nagyjai címmel.


2008-06-13 14:44