Koraszülöttek Világnapja – November 17.
Bodnárné Novák Anita – gyógypedagógus
B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Encsi Tagintézménye
A korai fejlesztés a modern gyógypedagógiában egyre nagyobb jelentőséggel bír azáltal - mint ahogyan a nevében is benne van -, hogy a probléma felismerését követően, a lehető legkorábban elkezdjük a gyermek specifikus fejlesztését.
Családközpontú kora gyermekkori intervenció, korai fejlesztés
A Borsod –Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Encsi Tagintézménye majd 20 éve foglalkozik a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás területével. Én több mint 10 éve látom el a hozzánk forduló gyermekeket, akik többféle problémával érkeznek intézményünkbe, illetve szüleiket, akiknek tanácsadás, foglalkozás során segítséget adok az otthoni fejlesztéshez, a gyermekneveléshez.
A családközpontú kora gyermekkori intervenció, a korai fejlesztés és gondozás a sérült, akadályozott, a megszokottól eltérő fejlődésű kisgyermekek és családjuk számára biztosít fejlesztési lehetőséget. Hozzánk azok a gyermekek érkeznek, akik elmaradást mutatnak egy vagy több képességterületen, nem megfelelően fejlődik mozgásuk, beszédük, értelmi képességük, szocializációjuk elmarad, magatartási problémáik vannak, illetve azok a gyermekek, akiknek fejlődésében negatívan befolyásoló tényezőt diagnosztizáltak, valamilyen rendellenességgel születtek, koraszülöttek voltak, perinatális sérülés, esetleg oxigén hiányos állapot lépett fel náluk. (Családközpontú kora gyermekkori intervenció a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakszolgálatokban 2016.)
Koraszülöttség, szülési komplikációk
Koraszülöttek azok a gyermekek, akik a 37. terhességi hét előtt érkeznek, 2500 g alatti a súlyuk. Aki időre született, de ha a súlya nem éri el az előírt 2500 grammot, azt méhen belül sorvadtnak nevezzük. Fokozott gondoskodást, ápolást, odafigyelést igényelnek ezek a kis súlyú újszülöttek is. Hasonló okok hozzák létre ezt az állapotot, mint amelyek a koraszülésért felelősek, ilyenek lehetnek az anya részéről a dohányzás, a méhlepény rossz tapadása vagy sérülése, keringési betegségek, cukorbetegség, megelőzően gyakori abortusz, túl rövid idő a két terhesség között, ikerterhesség; a magzat részéről kromoszómarendellenességek, súlyos fejlődési rendellenességek, méhen belüli fertőződés stb.
A belső szervek fejletlenségének következtében kialakuló sárgaság, és légzésproblémák súlyos agykárosodást és a későbbiekben további komplikációkat, pl: tanulási nehézség, figyelemkoncentráció zavart is okozhatnak a gyermeknél.
Mitől más egy koraszülött?
Testarányaik jellegzetesek. Például minél éretlenebb egy koraszülött kisbaba, annál nagyobb a feje a testéhez képest. Feltűnően soványak, hosszúnak és vékonynak tűnnek kis kezeik, lábaik. Szerveik már kialakultak, csak még kisebbek, az éretlenség miatt működésük nem tökéletes. A legkisebbek bőre vékony, szakadékony, alatta a zsírréteg még nem kellően vastag. Mindezek miatt a vízvesztéstől, lehűléstől jobban kell őket óvni megszületésük után. Erre szolgál a koraszülött gyógyászatban a kezelés alapköveként használt inkubátoros elhelyezés. A PIC-en ápolt betegek inkubátorba kerülnek, melyek megfelelő hőmérsékletet és párát biztosítanak lakójuk számára. A tüdő éretlensége miatt valamilyen fokú légzészavar a leggyakoribb probléma. A koraszülötteknél korrigált korral kell számolnunk a fejlődés során, ahol is a születéstől számított korból le kell vonni azokat a heteket, amennyivel hamarabb érkezett. A túlélés tekintetében nagyon sok múlik azon, hogy mennyire sikerül megoldani a veleszületett fejlődési rendellenességeket. Idegrendszeri károsodások esetén naponta speciális gyógytornáztatás válik szükségessé, mozgásfejlesztő foglalkozások kellenek. Az időben elkezdett korai fejlesztés elengedhetetlen feltétele a koraszülöttek életében.
Mindem tizedik baba koraszülött!
Hogyan tudnak a gyerekek a korai fejlesztés ellátásába bekerülni/jelentkezni?
Többféle módon jelentkezhetnek hozzánk a gyermekek.
- A szülő észrevesz valamilyen problémát gyermeke fejlődésével kapcsolatosan és felkeres bennünket.
- A gyermekorvos, védőnő küldi hozzánk a szülőt gyermekével, mert valamilyen fejlődési zavart észlel a gyermeknél (mozgásában, beszédében, értelmi képességében fejlődési elmaradás mutatkozik).
A 18 hónapnál fiatalabb gyermeket, ha nincs szakorvos által (pl: gyermekneurológus) alátámasztott javaslata, akkor a Megyei Szakértői Bizottsághoz küldjük vizsgálatra. Ha van, akkor a gyermek gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozásba kerül. 18 hónapos kor után Miskolcra a Megyei Szakértői Bizottsághoz kell bevinni a gyermeket egy komplex vizsgálatra, és ez után javasolják a gyermek fejlesztését, de intézményünk addig is megfelelő gyógypedagógiai ellátásba veszi a gyermeket.
Ajánljuk szolgáltatásainkat:
Főleg a koraszülött, genetikai rendellenességgel született, látássérült, hallássérült, oxigénhiányos állapotban született, és ha fejlődése során elmaradást, eltérést mutat a következő területeken: mozgás, beszéd, játéktevékenység, környezettel való kapcsolat érdektelensége,stb.
Milyen az ellátottak köre? Kik kerülnek be az ellátásba?
A korai fejlesztésben 0-6 éves korig vehetnek részt a gyermekek, ez függ a diagnózistól, a gyermek állapotától, a fejleszthetőségétől. Mindenki bekerül az encsi járásból, aki hozzánk fordul és elviszi gyermekét a megyei szakértői vizsgálatra, és ott a szakértői véleményben a mi pedagógiai szakszolgálatunkat jelölik ki intézményként a gyermek számára.
Hogyan zajlik az ellátás? Milyen módszerek vannak a fejlesztés során?
Szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek egyéni szükségleteikre kidolgozott fejlesztési program, terv alapján, heti rendszerességgel, a szüleikkel együtt vesznek részt a terápiás foglalkozáson. A foglalkozások egyéni vagy kiscsoportos formában történnek. A gyermek szükségletei, fejlődési állapota határozza meg a terápia irányultságát, az egyes terápiás módszerek megválasztását. (TSMT-Tervezett Szenzomotoros Tréning, Portage-módszer, komplex gyógypedagógiai terápia (mozgástevékenység és a kognitív funkciók fejlesztése, önellátási szokások kialakítása), logopédia, pszichológiai terápia). Ha kell, teamben dolgozunk a logopédussal, pszichológussal egy-egy probléma során.
Van-e valamilyen speciális módszer/eszköz a fejlesztésben?
Többféle speciális módszer, eszköz létezik a fejlesztésekre. Én leginkább a TSMT I. módszert alkalmazom, mely főleg a vesztibuláris rendszer ingerlését végzi, összekapcsolva más szenzoros ingerekkel, amivel segítjük az információk feldolgozását, beépülését és az idegrendszer érését. A mozgásfejlesztés, beszédintítás során főleg a nagy gimnasztikai labdát, gördeszkát, libikókát, egyensúlyhintát, pörgőszéket, akadályokat, plédet, labdákat használok. Fontos számomra a bábozás, az ujj- és kesztyűbábok mindig előkerülnek a foglalkozásokon, hiszen az állathangok, mozgásuk utánzása, az állatok felismerése által segítem beszédértésüket, beszédüket, szókincsük bővülését. A bábok nagy segítségemre vannak egy-egy félősebb, bátortalanabb gyermeknél, akik a nyuszi, cica simogatására megnyugszanak, bátorítására pedig egyre aktívabban kapcsolódnak be a foglalkozásokba.
Kikkel van kapcsolat a munka során?
Legfontosabb és a legszorosabb kapcsolatom a szülőkkel van, hiszen ők is részt vesznek a foglalkozásokon, nélkülük nem lehet fejlődést elérni. Egyre jobb a kapcsolatunk a gyermekorvosokkal, a védőnőkkel, a megyei szakszolgálatokban dolgozó kollégákkal, a pedagógusokkal. Szorosabb kapcsolatra törekszünk a szociális területen dolgozókkal, a gyermekvédelmi szakemberekkel is.
Azok a szülők, akik túl vannak a tagadás periódusán és gyermeküket rendszeresen hozzák foglalkozásra, ők már mindannyian pozitív kontextusban szólnak a korai fejlesztő munkáról, hiszen mindegyikükkel elértünk már valamilyen eredményt, pl. mozgásfejlődése vagy beszéde beindult, sikerült beóvodáztatni és számos apróbb sikeren vagyunk túl. Számomra ez a visszajelzés mindennél fontosabb, ezen pozitív visszajelzések azok, melyek erőt adnak a további munkám folytatására.
2021-11-17 14:12